The Artist Chamber's CRIMSON COLLECTION című kiállításával folytatódnak a international tárlataink, ahol az alkotók themed and juried online exhibitions with a special physical presence: a projected show of the exhibition in our Budapest gallery simultaneously.
The exhibition can be viewed here as well as in person until május 29-ig in the Arcadia Exhibition Venue (1053 Budapest, Magyar Street 44.)
From the curated material, the jury picked three Award Winners alkotót is kiválasztott, akikkel interview készül, amelyben mesélnek művészetükről, inspirációikról, és a BÍBOR KOLLEKCIÓ kiállításon látható műveikről.
Our three Award Winners are: Klaudia Erényi-Svensson, Mácsai Anikó és Pintérné Tünde.
Az interjúsorozat első részében Tündével beszélgettünk.
About the Artist
Pintérné Tünde vagyok (művésznevem Pintér Tünde Szellő) művészeti grafikus, író és nagycsaládos édesanya. Több, mint harminc éve a rajz a mindennapjaim része, tíz éve pedig a festészetben is elmélyedtem. Eddigi pályafutásom során leginkább felkérésre alkottam – hosszú ideig például afrikai tematikájú képeket –, és csak az elmúlt egy évben döntöttem úgy, hogy saját, belső világból táplálkozó műveimmel a szélesebb szakmai közönség elé lépek. Az alkotás minden ága jelen van az életemben: grafikákat készítek, verseket, meséket és novellákat írok, jelenleg pedig az első regényemen dolgozom. Művészetem alapja az őszinte belső megélés; legyen szó képről vagy szövegről, minden munkám a pillanatnyi érzéseimből és a környezetem megfigyeléséből táplálkozik.
Mikor lépett be a művészet az életedbe?
Először akkor, amikor tizenévesként megfestettem egy kislányt, aki öleli a Föld bolygót a kezében, és a föld rózsaszín virágba volt borulva, ezzel érzékeltetve a jobb jövő reményét. Majd huszonéves koromban is igyekeztem arcokat, alakokat formálni saját stílusomban. Már akkor is vágytam arra, hogy a saját megfogalmazásban készüljön minden vonal, elrugaszkodva a megszokottól.
Melyik a választott kedvenc technikád? Hogyan akadtál rá, és mit szeretsz benne?
Erre a kérdésre nem egyszerű válaszolni, mert a technika megválasztását nálam mindig az aktuális lelkiállapotom formálja. Jelenleg a tűfilc és a 300 g-os fotókarton, valamint az akril és 3D decor pen, valamint acrylic paint glamour kombinációja az, amiben leginkább önmagamra találok. Akril festékkel feltöltött ecsetelő pennel könnyebb az apróbb részeket felvinni, hiszen fontos, hogy a színek között látszódjon a fekete határ, a tűfilc vagy az arany festék vonala. Szeretem a vászon és akril kombinációját is, de a vászon érdes, én viszont jobban szeretem a fotókarton simaságát.
Hogy akadtam rá? Korábban is használtam dekor levél írásához több fajtát, aztán a Pigma Micron 01 és 02 tűfilc annyira csodálatosan fogott, hogy ennél maradtam.
Mit szeretek benne? Azt a fegyelmet és precizitást, amit ez az eszköz megkövetel. A fotókarton stabilitása pedig tökéletes alapot ad ehhez a részletgazdag munkához. Az akrilt azért kedvelem, mert a festészet szabadságát és a színek erejét adja. Ebben a kettősségben – az tűfilc tűpontos vonalai és az akril színek vibrálása között – találom meg azt az egyensúlyt, ami a mostani alkotói korszakomat jellemzi. Az ornamentikus vonalak és mintázatok használata egy belső ritmust követ.
Vannak visszatérő témák, vagy esetleg sorozatok a művészetedben?
Igen, a természet és annak szimbolikus lakói meghatározó, visszatérő témáim. Kiemelt helyet foglalnak el nálam a madarak – különösen a darvak, gázlómadarak és énekesmadarak –, amelyek a szabadságot és a természet örök körforgását jelenítik meg számomra. Emellett nagyon vonz a víz alatti világ témája, a csikóhalak és bálnák kecses mozgása, a békák.
Szeretek sorozatokban gondolkodni, ahol egy-egy témát különböző megvilágításban vagy napszakban dolgozok fel: ilyen például az alföldi nádasok világa a napfelkelte vagy a naplemente fényeiben. Alkotásaimban a természet nem statikus, hanem egyfajta ‘metamorfózisban’ van; a részletgazdag, ornamentikus díszítés és a pontozó technika segítségével a táj és az élőlények szinte eggyé válnak, vibráló egységet alkotva.
Van olyan mester (élő vagy régi, külföldi vagy magyar), akire művészi példaképként tekintesz?
Számomra a legfontosabb példakép Arató Eszter autodidakta grafikusművész, aki egyben családtagom is. Az ő csodálatos, egyéni stílusa és tussal készült, rendkívül részletgazdag munkái tették rám a legnagyobb hatást. Rengeteget tanultam tőle a közös beszélgetéseink során; elemeztük a tűfilcek és az akril festékek használatát, és azt, hogy melyik anyaggal hogyan érdemes bánni. Az ő példája adott nekem is bátorságot ahhoz, hogy megmutassam a világnak a saját, naiv, néha gyermeki látószögemből, a pszichedelikus, de őszinte érzésekből született alkotásaimat, és merjem képviselni azt a vizuális világot, ami belőlem fakad. Egy külföldi példa pedig Karla Gerard, a fekete kontúrok mestere, gazdag mintázatokkal.
Mesélj röviden néhány munkáról, amely a BÍBOR KOLLEKCIÓ kiállításon szerepel. Mit szimbolizálnak számodra? Hogyan készültek?
Fontos szakmai hitvallásom, hogy minden pályázatra új műveket alkotok, ezzel tisztelve meg a kiállítást.
Először egy sorozatot gondolok ki, amit összekötök azzal, amit éppen érzek. Alkotásaim 300 grammos fotókartonra készülnek: a grafitos vázlat után lassan, tűfilccel dolgozom ki a kontúrokat, majd egyes részeket akrillal töltök fel. Ha úgy érzem, maradtak ’üres’ vagy ’fáradt’ területek, addig gazdagítom őket vonalakkal és formákkal, amíg minden négyzetcentimétert meg nem töltök élettel – a pillanatnyi érzéseim határozzák meg ezt a folyamatot.
For the Bíborfények násztáncánál a tavaszi nap meleg sugarait és a magyaros ornamentikát ötvöztem; a sok kör és levél a rezgő levegőt és az érkező nyár hangulatát idézi.
For the Vörösbe öltözött dalnok, a Bíbor páva ébredése és a Naplemente a nádasban esetében a természet mikroszkopikus elemeit szerettem volna vizualizálni.
A kollekció egyetlen vászonképe, A vörös és arany sodrása, belső világom kavargó érzéseit és a vörös árnyalatok dinamikáját adja át az arany festék csillogásával.
Mindegyik kép szimbolizálja azt a jót, amit a bíbor színe éreztet bennem. Úgy érzem ennek a színnek mindenhez köze van az életben. Nagyon szeretem ezt a pályázatot, mert nem csak perzselést, lávát, levegőt, de érzéseket is közvetít, és a mikroszkóp alatt lévő életet, sodrást, mozdulást. Mindent.
2026. május, Budapest
Nekem megtisztelő, hogy példaképednek tekintesz. (meg is hatódtam kicsit) Örülök, hogy tudtam segíteni Neked a beszélgetéseink során, és bátorságot merítettél az alkotáshoz. Szeretettel gratulálok a sikeredhez! Ezek a legutóbb kiállított műveid igazolják, hogy milyen sokat fejlődtél ezen évek alatt!