Nun Mónika – A házmesternő – városi ikon (akril, fatábla)

Gyerekkoromban Budapesten egy régi bérházban laktunk. A kép Eta nénit, a házmesterünket ábrázolja, aki mindenütt jelen volt a házban és mindenkiről mindent tudott. Zseblámpával járt a lépcsőházban, és jelenléte minden zugban érezhető volt; ritkán mosolygott, de engem, mint kislányt kedvelt, bár én tartottam tőle.

A képen egy városi ikon formájában örökítettem meg őt.
A kompozíció szándékosan utal a hagyományos vallási ikonok ünnepélyességére. Vastag, százéves fa deszkára festettem, amelyet egy bontás során szereztem. Kézzel vágtam ki az íves tetejét, formáztam és csiszoltam meg. Pici arannyal és csillogó adalékokkal dúsítottam a koptatott, sok rétegű akril festést, majd élénk lakkréteggel bevonva a színek belső tűzzel ragyognak.